Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten

JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9

RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/

• 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
• 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét

Zrínyi Miklós élete:

• 1620–1664 (44 év)
• Csáktornyán született (Horvátország) arisztokrata családban
• Apja végrendeletében fiai gyámja a király (testvére Péter)
• Nevelőjük Pázmány Péter, jezsuita neveltetés, tanulmányaik: Bécs, Nagyszombat
• 6 nyelven beszélt, hatalmas könyvtára volt
• Itáliai utazás, járt a pápánál is
• Házassága: Draskovich Mária Eusébia (verseiben Viola), második felesége: Löbl Mária Zsófia
• Katonáskodott: 30 éves háború, I. Rákóczi György elleni hadjárat, sziléziai háború a svédek ellen, 1664-ben téli hadjárat
• Célkitűzései: nemzeti hadsereg létrehozása, szervezkedett a Habsburgok ellen
• Ezután „váratlanul” Csáktornyán egy vadkan megölte…

Művei:

• Tábori kis tracta: katonai kézikönyv rész
• Vitéz hadnagy: elmélkedések az ideális hadvezér személyéről
• Mátyás király életéről való elmélkedés: nemzeti uralkodó típusát mutatja be, példa a független, erős, centralizált magyar állam kiépítésére

• Az török áfium ellen való orvosság: az állandó nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvel

• Szigeti veszedelem

Szigeti veszedelem (1645-46)

• Nemzeti műeposz --> eposzi kellékek (pl. seregszemle: a két fél bemutatása), magasztos hangnem, egy jelentős eseményről ír, hőse a kor ideálja
• Verses formájú
• 1566 db versszakból áll (ok: ekkor történt a dédnagyapa szigetvári csatája)
• Alapkoncepció: a török Isten büntetése a magyarokra, mert azok számtalan bűnt követtek el (pl. hazaszeretet hiánya) --> bűn és bűnhődés
• A szigetvári kiscsapat a bűnös magyarság ellentétét mutatja be (összefognak)
• A mű célja: ideálteremtés: Zrínyit erkölcsi tisztaság vezérelte --> Imitatio Christi, Atleta Christi
• A török csak formálisan győz, erkölcsileg a magyarok
  
• 15 db ének

A történet:

1. ének

Az Úr Michael arkangyalt elküldte a pokolba, hogy Allecto fúriát kiszabadítsa és Törökországba küldje, megszállni Szulimán lelkét. (Isteni beavatkozás = deus ex machina) A fúria el is ment és hogy hamarabb gonosszá változtassa a szultán szívét a magyarok iránt, Szelimnek, vagyis apjának adta ki magát. Ágyába mérges kígyót rakott és az gonosszá változtatta Szulimán szívét. Másnap már rögtön össze is hívta tanácsát, és háborút szervezett a magyarok ellen. Sorban felsorakoztatta tengernyi emberét.

2. ének

Június 10-én Szulimán megindult hadseregével. Petraf, a szultán nénjének fia elfoglalta Gyulát. Ezalatt Maximiliam (Miksa) császár Zrínyit nevezte ki Szigetvár kapitányának, aki egy feszület előtt imádkozott a háború sikerességéért. Jézus itt megszólította és elmondta mi lesz a sorsa. (Előreutalás = anticipáció)

3. ének

Mehmet Siklós alá vonult csapataival. Mikor ezt Zrínyi megtudja, megtámadja a török tábort, ahol Rézmán, Mehmet fia, a horvátországi basa tartózkodik. Mehmet Rézmán segítségére megy, de mire odaér, Zrínyi megöli. Hogy fiát megbosszulja, Mehmet Zrínyinek esik, de ő is fia sorsára jut. Rahmat, a nagy török, hatalmas botjával Farkasicsnak ront, aki a puskájával mellkason lövi, azonban a török is fejbevágja és ő félholtan lezuhan lova mellé. Olaj-bég, a török gyalogság vezére megadja magát Zrínyinek.

4. ének

Zrínyi és társai összeszedik a halottakat és a sebesülteket, majd beviszik őket a kápolnába, imádkoznak értük. Közben erős ágyúdübörgés hallatszik.

5. ének

Zrínyi és maroknyi csapata hűséget fogad Istennek és megesküsznek, hogy utolsó csepp vérükig harcolnak, bármi áron megvédik a hazájukat. Az eskü és a seregszemle után előkészülnek. Zrínyi levelet ír a királynak, melyben segítséget kér és elbúcsúzik tőle is és Györgytől is, a fiától, aki elviszi a levelet.

6. ének

A szultán két követet küld a Szigeti várba és üzeni, hogy a magyarok adják fel a várat. Zrínyi persze ezt nem teljesíti. Válaszként a szultán felderítő csapatokat küld, hogy kiderítse, hol a vár gyenge pontja. Zrínyi megtámadja és szétkergeti őket, egy törököt el is fog, aki elmondja, hogy már úton van a nagy sereg. A harcokat az este szakítja félbe, Deli Vid megöli Hamvivánt.

7. ének

Megérkezik a szultán, közben Farkasics Péter meghal egy régi betegségben. Nem sokkal később Zrínyi 500 ezer emberével kitör a várból. A harcban Deli Vid, és Demirván (Hamviván barátja) összetalálkozik. A sötétség miatt abbahagyják a viadalt, de folytatni fogják.

8. ének

A törökök tanácsot hívnak össze, melyben elhatározzák, hogy ágyúzni fogják a várat.

9. ének

Megkezdődik a szüntelen bombázás. Juranics és Radivoly éjszaka kilopózik, hogy üzenetet vigyen a császárnak. Átverekednek a török táboron, de Juranics fogságba esik és megölik. Radivoly erre előugrik rejtekéből és nyomban leszúrja barátja gyilkosát. Ő sem bírt a túlerővel és szintén meghal. A várban Deli Vid szomorúan meséli álmát Zrínyinek, melyben vérbe fagyva látta Radivolyt, valamint Zrínyi és saját halálát is látta. Később meghozták a két hős testét és eltemették őket.

10. ének

A külső és belső város török kézen van és a vár egyik tornya is leomlott a bombázástól. A törökök megindultak a sáncok mögül és bevették a kidőlt tornyot. Demirhám és Rodován harcba bocsájtkozik és Rodován meghal. Az ellenség egyre beljebb nyomul és sokan vesztik életüket. Végül megjelenik Zrínyi és visszaveri őket.

11. ének

Delimán szégyelli, amiért visszavonult a magyarok elől. A török táborban Rusztán ezért megvádolja, Delimán pedig megöli őt. A császár megharagszik rá és elküldi a táborból. Demirhám Deli Viddel akar megküzdeni. Követet küld a várba és Deli Vid el is indul ellene 200 katonával. A párbajban Deli Vid megölte volna Demirhámot, de a törökök ezt nem hagyták és megtámadták őket. Zrínyi segítségükre sietett, de Deli Videt nem találta sehol.

12. ének

Delimán szerelméről, Cumilláról gondolkodik, akinek Rusztán volt a férje. Éppen azért zavarták el, mert megölte. Cumilla azonban szereti Delimánt és levelet ír neki. A harcos viszonozza a nő érzéseit, végül szerelmük beteljesedik. Közben a török táborban, az emberek a császár ellenére vissza akarják hívni Delimánt, végül követséget is küldenek érte. Rá is beszélik, de Cumilla nem engedi szerelmét, Delimán mégis elindul feleségével együtt. Azt kérte Istentől, ha Delimánnak meg kell halnia, előbb ő legyen az áldozat. Az úton egy kút mellé értek, amikor Cumilla Delimán kulacsából inni akart, de abban egy mérgezett vércsepp volt. Akkor kerülhetett bele, amikor Delimán megvívott egy sárkánnyal. Imádott szerelme meghalt, ő pedig újra visszatért a török táborba, hogy minden keresztényt megöljön.

13. ének

Deli Videt, mivel török származású, nem ismerik fel az idegen táborban. Felesége hiába várja a várban, ezért elhatározza, hogy megkeresi. Felvette férje páncélját és útnak indult. Egy katona éppen akkor akarta elárulni a szultánnak, hogy Deli Vid a táborban van, de Borbála megölte a hírhozót. A törökök elkapták, de Deli Vid azt hazudta, csak a rabszolgája. A törökök ebbe nem akartak belenyugodni és vizsgálatot indítottak, de Deli Vid inkább harcolt velük. Kiverekedték magukat és feleségével visszavágtattak a várba. A császár újabb tanácsot hívott össze. Demirhám szégyenben van és újra meg akar küzdeni Deli Viddel, Szulimán viszont nem engedi. A várból elfogtak egy galambot a törökök, melyet Zrínyi küldött a királynak. A levélben segítséget kér a királytól, ebből tudják meg a törökök, hogy a magyarok már csak ötszázan maradtak, rengeteg a sebesült és a harcképtelen és csak a királyi segítségben bízhatnak. Mikor mindez Szulimánt tudomására jutott, azonnal támadást indított.

14. ének

Alderán, a gonosz varázsló, az alvilág erőit hívta segítségül, hogy a törökök legyőzhessék a magyarokat. Megindult a török sereg, Demirhám bejutott a várba és megkereste Deli Videt. Párbajozni kezdtek, és mindketten súlyosan megsérültek, de Deli Vid előbb végzett ellenfelével, majd ő is meghalt.

15. ének

Zríny látta, hogy nem győzhet, ezért kivonulást tervezett. Felgyújtatta a kincsestárat, ahol megjelent neki Gábriel arkangyal. Bátorította Zrínyit és visszaűzte a démonokat a pokolba, akik elragadták magukkal Alderánt. Zrínyi ötszáz emberével kirohant a várból, megölte Delimánt és a szultánt. Egy janicsár golyóval eltalálja Zrínyit és egy másik golyó megöli. A magyar vitézek kapitányukkal együtt hősi halált halnak a haza szabadságáért. Érdemük, hogy az angyalsereg lelküket a mennyországba viszi.

A két katonai tábor jellemzése:

 Szereplők:

• Zrínyi – Szulejmán
  Deli Vid – Delimán – Demirhám
  Farkasics Péter – Radivoj – Juranics
  Deli Vid – Borbála
  Delimán – Cumilla – Rusztán

A mű szerkezete:

1. Bevezetés: 1-6. ének --> ostrom előzménye, előkészítés célja: el akarja hitetni az olvasóval, hogy a török tábor ereje csupán nagyságában van, ezzel szemben a magyar erkölcsileg, a hadvezérek és a katonák kapcsolatát tekintve felette áll
2. Főcselekmény: 7-13. ének --> ostrom leírása, fő cél: magyarok és törökök különböző értékrendjének bemutatása
3. Tetőpont és zárás: 14-15. ének --> a végső nagy ütközet, a magyarok veresége (történelmi hűség)

Mondanivaló:

Erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország.
A mű barokk jellegét adja:

• Keresztény világkép
• Nagy méretek alkalmazása --> a hős és a cselekmények felnagyítása
• Ellentétek a két tábor között
• Váratlan fordulat --> postagalamb
• Aránytalan szerkezet
• Nyelvezet, stílus --> metaforák, hasonlatok