Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten

JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9

RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/

• 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
• 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét

William Shakespeare élete:

• 1564–1616 (52 év)
• Stratford upon Avonben született kispolgári családban --> „Avoni hattyú”
• 18 évesen elvette Anne Hathewayt
• Csatlakozott egy vándorszínész társulathoz
• Londonban színész és színpadi szerző lett
• A Globe építésében már tőkésként is szerepet vállalt
• Telket, házat vett Stratfordban, apjának nemességet vásárolt
• 1613-ban leégett a Globe, visszament Stratfordba

Művei (37 színmű, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény)

Királydrámák: II. Richard, III. Richard, IV-VIII. Henrik

Vígjátékai: Makrancos hölgy, Sok hűhó semmiért, Szentivánéji álom, Vízkereszt, vagy amit akartok

Tragédiái: Hamlet, Othello, Lear király, Rómeó és Júlia

Szonett: LXXV. (75.)

A színjátszás Shakespeare korában

• Anglia nagyhatalom lett, béke volt az országban
• Színházak a városfalakon kívül
• Színpad benyúlik a közönséghez
• Volt függöny --> szoba és börtönjelenteknek
• Előtérben --> szabadtéri jelenetek
• Erkély --> erkély- és várjelenetek
• Süllyesztő --> pokolbeli hely
• Nem volt díszlet --> a darabok bevezető sorai, illetve a színészek párbeszéde jelezte a színhelyt és az időt
• Nők nem játszhattak, helyettük fiatal fiúk

Shakespeare Rómeó és Júlia (1594-95):

A reneszánsz jellemző vonásai

• Középpontban --> szerelem (testi-lelki viszony)
• Igazi szerelemről és boldogságkeresésről van szó, nem családok közti megegyezésen alapuló házasságkötésekről
• A dráma alapkonfliktusa --> személyes választási szabadság, mely ellentétben áll a középkori erkölcsi felfogással
• Véletlenek --> Rómeó értesülése a bálról, megkérik, hogy olvassa fel a meghívottak névsorát, melyben Rozália is benne van, ezért megy el rá, ahol találkozik Júliával
• --> Mercutio halála: ha Rómeó nem áll be vívni, Mercutio kivédi Tybalt kardját és nem hal meg. Így Rómeó bosszút állt Tybalton (megölte), így a herceg száműzte Mantovába Rómeót
• --> Lőrinc barát levele: pestis járvány miatt vesztegzár, a hírvivő feltartva így, Rómeó nem értesül a tervről, csak Júlia halálhírére szökik vissza
• --> A végső halál: Júlia később ébred fel a tetszhalálból, Rómeó akkorra már megitta a mérget
• A szerelem érzéki ábrázolása
• Antik mitológiai szereplők (Zeusz, Héra, Vénusz) --> a szerző műveltségére utal --> humanista vonás
• Régi és új erkölcsi rend ütköztetése
• Természetfilozófia (Lőrinc barát) --> ismeri a természeti törvényeket, ez alapján vélekedik az erkölcsről; a természet harmóniát, békét teremt: „E kis virágszál gyenge levele / Méreggel és balzsammal van tele”
• Tragikum megoldása a természettudományok segítségével --> méreg (Rómeó), tetszhalált okozó szer (Júlia)
• A szereplők sokszínűsége és egyedisége
• Szakít az arisztotelészi hármas egység elvével
• Verses forma --> bank verse: 10-11 szótag/sor; jambusok

A mű szerkezete

• Expozíció: Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rozáliát
• Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon
• Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek, újra fellángol a viszály a két család között
• Tetőpont: Rómeó megöli Tybaltot párbajban, ezért Verona hercege száműzi
• A megoldást késlelteti Lőrinc barát levele, Júlia tetszhalála
• Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése

1. felvonás – Expozíció

Megismerjük a két ellenséges családot (Montague és Capulet). A dráma  két viszálykodó ház szolgálóinak játékos perlekedésével indul. A viszály már enyhült, csak Capuleték unokaöccse veszi még komolyan. A kialakult helyzetet a veronai herceg közbelépése oldja fel. Rómeót Rozália iránti reménytelen szerelme emészti. Paris – a herceg atyafia – feleségül kéri az éppen 14 évessé cseperedett Júliát, amiről a lányt anyja értesíti.

A bonyodalom kezdete
Capulették házában bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Egymás után érdeklődve, környezetüktől megdöbbenve tudják meg, hogy az ellenséges családból származik szerelmesük.

2. felvonás – a bonyodalom kiteljesedik 

Rómeó bemászik Capulették kertjébe, s szerelmet vall Júliának. Lőrinc barát segítségét kéri. A dadus szegődik a szerelmesek üzenetvivőjéül. Lőrinc barát Rómeót és Júliát titokban összeadja.

3. felvonás – a dráma fordulópontja

Benvolio és Mercutio (Rómeó barátai, a herceg rokonai) együtt sétálva összetalálkoznak Tybalttal, akiből Mercutio kötekedést provokál. Rómeó megjelenik, de nem akar beszállni a vitába. Mercutio és Tybald összecsap. Tybald kardjával halálos sebet ejt Mercution, aki haldokolva mindkét családot megátkozza. Rómeó megvív Tybalttal, s halálosan megsebesíti. A hamarosan megérkező herceg kideríti a történteket, s mivel Rómeó – megszegve parancsát – átvette az igazságszolgáltatás szerepét, száműzi Veronából.

Júlia miután értesül a történtekről, dadáját küldi el Rómeóhoz. Rómeó zaklatott, Lőrinc barát Mantovába küldi, s ígéretet tesz a két család kibékítésére. Rómeó a dadával feleségéhez siet.

Páris ismételt leánykérését Capulették szívesen fogadják, s ki is tűzik az esküvő időpontját.

Az ifjú pár búcsúzkodik, s ez után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Júlia visszautasítja a Parissal kötendő házasságot. Apja felháborodását váltja ki és anyja segítségére sem számíthat. A dajka – pálfordulása a kétféle erkölcsi rend egyidejűségével magyarázható – dicséri Parist és a lányt engedelmességre buzdítja, hisz férje úgysem fog visszatérni. Júlia bánatával Lőrinc baráthoz megy. 

4. felvonás – Júlia a dráma középpontjába kerül

Lőrinc barát megpróbálja lebeszélni Parist a házassági tervéről, de hiába. Júlia kész akár az öngyilkosságra is, de nem lesz hűtlen férjéhez. Lőrinc barát egy főzetet ad az ifjú asszonynak. Hajtsa fel, és ha megissza, negyvennyolc órára tetszhalottá válik – így mindenki azt hiszi róla, hogy meghalt – ő közben értesíti Rómeót. Júlia hazatérve örömet színlel a szülei által tervezett, készülő esküvő kapcsán. Még az esküvői ruháját is kiválasztja a dadussal. Másnap muzsikaszóra érkezik a vőlegény (Paris), de Júliát hiába ébresztgetik, a lány „halott”. Az esküvői lakomából halotti tor lesz.

5. felvonás – a tragédia

Rómeó Mantovában is csak Júliáról ábrándozik, de szolgája – Boldizsár – asszonya halálhírét hozza. Lőrinc levelét nem kapta meg, a döghalál miatt a hírvivő János barátot feltartóztatták. Rómeó a patikáriustól halálos mérget szerez, s így siet haza Veronába.

Lőrinc barát elindul a kriptába, hiszen Júlia hamarosan magához tér. E közben Paris gróf és a visszatért Rómeó összetalálkozik a kriptában. Rómeó és Paris vívni kezdenek, mert Paris azt hiszi Tybald megölése után, most Júlia holttestét akarja a fiú meggyalázni. Rómeó megöli Parist.

Lőrinc barát elkésik. Rómeó átölelve feleségét beveszi a patikáriustól szerzett halálos mérget. Júlia felébred, a barát hiába igyekszik elvinni a tragédia helyszínéről. Visszatér halott férjéhez, és tőrével agyonszúrja magát. A kriptába megérkezik az őrség, elfogják Lőrinc barátot és Rómeó szolgáját. A tragédia híre elterjed, megérkeznek Capuleték, a herceg és az öreg Montague. A barát mindenre fényt derít. A családok közötti ősi gyűlölködést a szerelmesek hősi lázadása, s tragikus halála szünteti meg. Az utolsó jelenetben helyre áll a rend, de ezért borzalmas árat kellett fizetni.

A dráma érdekessége, hogy Rómeó távozása után egész visszatértéig két szálon fut a cselekmény, a két világ közötti áthidalhatatlan távolságot kiemelve. Júlia kettős játékot űz. Titokban kell, hogy tartsa házasságát, s közben egy újabb házasságba akarják kényszeríteni. Siratja férjét, azt hiszik Tybaldért zokog. Júlia 48 órás halálra készül, míg családja az esküvőre. Él, de halottnak hiszik.