Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten

JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9

RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/

• 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
• 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét

Realizmus

• század
• Stílusirányzat
• Romantikával párhuzamosan jelentkezik
• Átfogó képet akar adni a társadalomról
• Hibák és ellentmondások
• Tipizál
• Uralkodó műfajok: regény, novella
• Szereplők lelki világának bemutatására is törekszik
• A francia (Flaubert: Bovaryné, Balzac: Goriot apó, Stendhal) és orosz (Gogol, Tolsztoj, Csehov, Dosztojevszkij) realizmus jelentős

Stendhal élete:

• Henri Beyle
• 1783–1842 (59 év)
• Grenoble-ban született
• Anyját gyerekként elvesztette, anyai nagyapja nevelte fel
• Napóleon háborújában részt vett, élelmeztetés volt a feladata

Vörös és fekete (1830):

• Karrierregény --> alacsony társadalmi rétegből jövő főhősnek lehetősége van karriert elérni, akár erkölcsei feladásával
• Realista regény --> egy megtörtént bűnügyi esetet ír tovább az író; a mesélő részletesen írja le az eseményeket
• Romantikus jegyek --> a főszereplő lázadó / szenvedélyek, társadalomkritika / vég előre vetítése: a templomban a víz vérnek látszik
• Központi kérdés --> képmutatás
• A cím --> vörös: szerelem; katonai pálya / fekete: halál, papi pálya

Julien Sorell jellemzése

• Ambíciózus
• Saját érzéseit, törekvéseit elemzi (önreflektív)
• Apja, testvérei utálják őt, mert csak olvas, nem dolgozik a faüzemben
• Sértődékeny, elővigyázatos
• Szerepeket vesz magára à Napóleon (hódító, katonaság) / Don Juan (nőket hódító (de Rénalné, Mathilde, Elisa) / Tartuffe (jófiú, de rosszabbat játszik) / álltatott papi szerep / Rousseau (magával foglalkozik, érzékeny) / Jágó (intrikus, bajkeverő)
• A tárgyaláson bevallja bűnét; magára haragítja az esküdteket, mert társadalomkritikát mond (bűne, hogy paraszt létére „társaságba” merészelt tolakodni); inkább meghalna, ezért vállalja a konfliktust
• Belátja, hogy fel­vett szerepeinél fontosabb az önbecsülése

Mathilde és de Rénalné összehasonlítása

A mű cselekménye

1. Verriéres

 Julien Sorell, a verriéres-i ács fia (≈Jézus), szegény, egyszerű parasztok között nőtt föl, így kevés reménye van a felemelkedésre. A jó eszű, tehetséges és karrierre vágyó fiatalember a város polgármesterénél, de Renalnál vállal állást - gyer­mekei nevelője lesz. A polgármester saját előkelőségét akarja fitogtatni, mikor nevelőt fogad házába, ám állandóan attól retteg, hogy Valenod, a szegényház igazgatója elcsábítja tőle Julient. Ezért egyre előzékenyebbé válik, a mélyről jött fiatalemberrel szemben. Ezt használja ki Julien, amikor viszonyt létesít de Renal feleségével. Azonban Elisa, a féltékeny komorna mindenről beszámol Valenodnak, aki elkezd névtelen leveleket küldözgetni a polgármesternek, melyekben felesége szerelmi kapcsolatát leplezi le. De Renalné - hogy legalább saját becsületét mentse - végül hamisít egy névtelen szerelmes levelet, melyet Juliennek tulajdonít, s a felháborodottat játszva kéri férjétől a nevelő elbocsátását. Julien pártfogója, Chélan abbé a besanconi papi szem­ináriumba küldi tanulni.

2. Besangon

 Julien a papnövendékek kőzött is kiemelkedik intellektusával, s önállóan mer gondolkodni, ezért gőgösnek, hivalkodónak tartják. Pirard abbé megkedveli és pártfogásába veszi, őt azonban paptársai csakhamar kitúrják állásából. Az abbé barátja, de la Mole márki felajánlja Pirardnak, hogy legyen a titkára, ám Pirard megelégszik egy párizsi plébániával, s Julient ajánlja maga helyett. Julient távozása előtt még egy napra visszatér Verriéres-be, az éjszakát de Renalnéval tölti, majd elvágtat Párizs felé.

3. Párizs

  Julien Párizsi arisztokrata körökbe csöppen, s eleinte zavarban van a pompás környezetben. Hamar hozzászokik azonban ehhez a társasághoz is, s a márki is kitünteti nagyszerűen végzett munkájáért. Megnyeri a márki lánya barátságát, s hamarosan szerelmét is. A romantikus szerelemre vágyó Mathilde-ot viszont férjhez akarják kényszeríteni, családja egy gazdag, unalmas márkit szemelt ki számára. A lány a fiatal titkárt csak szeretőként kezeli: Julien többször fölmászik szobájába, de míg a lány forró karjai várják éjjelente, másnap rendszeresen gőgös vele, sértegeti. Julien ezért egy marsallnénak kezd udvarolni, hogy féltékennyé tegye Mathilde-ot, s ez meg is hozza a várt eredményt: Mathilde megírja apjának az igazat, tudniillik azt, hogy nem megy férjhez, mert Julient szereti és terhes. A márki kezdetben őrjöng, majd birtokokat adományoz Juliennek, illetve huszárhadnaggyá nevezteti ki. Ekkor de Renalné - gyóntató papja gonosz tanácsára - levelet küld a márkinak, melyben megírja: Julien csak a karrierje érdekében csábítja el a nőket, s nem más, mint egy feltörekvő szerencselovag.

4. Verriéres

 Julien ezredénél tudja meg a hírt, Verriéres-be utazik, s a templomban kétszer rálő de Renalnére. Julien közönyössé válik, a tárgyaláson nem magát védi, hanem a társadalmat vádolja. Julien tette miatt börtönbe kerül, ahol végre felhagy a képmutatással, nagyravágyással. Renalné elszökik otthonról és naponta látogatja. A börtönben újra fellángol köztük a szenvedély. Julien rádöbben, hogy szerelmes volt. Julient a halál közelében érzett szerelem kárpótolja üres elvesztett életéért. Julient kivégzik, Mathilde maga temeti el Julien fejét. Renalné három nappal Julien kivégzése után gyermekeit átölelve meghalt (belehalt szerelmi bánatba).

Fő mondanivaló: a társadalom hazug erkölcseinek leleplezése.

Az orosz realizmus

 Oroszországban feudális viszonyok

• gazdasági elmaradás
• cári önkényuralom, bürokratizmus
• vidéki lét sivársága
• elnyomott kisemberek nyomorúsága
• szegény ember a főhős
• sivár, cél nélküli élet teszi tönkre a hivatalnokokat
• azt mutatja be, hogyan nem szabad élni
• felesleges ember (Anyegin is ilyen volt)
• képtelen a boldogságra, cél nélküli
• Gogol: A köpönyeg (kis ember nyomorúsága) / Tolsztoj: Ivan Iljics halála (sivár, egyhangú, hivatalnoki lét) / Csehov: A csinovnyik halála

Gogol élete:

• 1809–1852 (43 év)
• Ukrajnában született
• Történelem tanár akart lenni, de hivatalnok lett / Barátja: Puskin segít neki, végül tanít történelmet

 Gogol – A köpönyeg (1842)

 Akakij Akakijevics

• Hivatalnok, sivár, egyhangú, gépszerű élet
• Másol, aztán nehezebb munkát kap, nem tudja megcsinálni
• Nem tud összefüggően beszélni (hebeg-habog)
• Elszakad a köpönyege, ezért újat csináltat a szabónál, többször is elmegy hozzá (spórol rá)
• Megkedvelik, aztán hazafele megverik,az új kabátot ellopják
• Elmegy, feljelentést tesz, nem foglalkoznak vele
• Meghal láz és bánat miatt
• Szelleme visszajár kísérteni
• Ellopkodja a köpönyegeket
• Végül a főnöke köpönyegét is ellopja

• Kicsinyes életcél (varratni egy köpönyeget)
• Groteszk --> egyszerre félelmetes vagy sajnálatot keltő, de nevetséges is
• Társadalmi viszonyok eltúlzása: Akakij Akakijevics és a tekintélyes úr alakja
• Tekintélyes személy megkérdőjelezi a hivatalnokot, ezzel az életét, és ebbe belehal Akakij Akakijevics
• Szörnyű bürokratikus rendszer
• Szánalomra méltó személy, sajnálja őt az író

Lev Tolsztoj élete: 

• 1828–1910 (82 év)
• Jasznaja Poljanában született grófi családban
• Jogot tanult
• 1851: hadsereg --> krími háború
• 1862: megházasodik --> 15 gyereke lett
• 1881: Moszkva --> iskolát alapít parasztgyerekeknek
• Tolsztojizmus = Erkölcsfilozófia --> erőszakmentesség / öntökéletesítés / természet közeliség

Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886)

• Főhős egy hivatalnok
• Téma --> a halálhoz való viszony: Hogyan éljünk, hogy életünk vége felé megnyugvást érezzünk?
• 12 fejezet --> fejezet: temetés / 2-3. fejezet: Ivan Iljics élete a balesetig / 4-12. fejezet: a betegség lefolyása részletezve
• In medias res kezdés: hogyan vélekednek róla (a temetésén)?
• Nem érdekli senkit
• Létra motívum -->amikor karrierjében feljebb lépne a ranglétrán, otthon leesik a létráról otthona berendezése közben
• Hisz a gyógyulásban, az orvosok érzéketlensége zavarja
• Önámítás, hogy nem nagy a probléma
• Belenéz a tükörbe, máshogy néz ki, tudja, közeleg a halál
• Szűkülő élettér --> először még járkál a lakásban, majd csak a szobában, aztán fel se kel
• Felidézi a szép gyermekkort
• Testi fájdalom mellett megvilágosodás: értelmetlen, hazug, üres élet
• Felteszi a kérdést: úgy élt-e, ahogy kellett? (Nem)
• 3 napos vívódás, halála előtt jön rá, hogy kellett volna élnie
• Önzetlenül kellett volna élni
• Zsák-fény metafora --> úgy érzi, egy zsákba tuszkolják be, de nem fér bele
• Részvétet és ápolást várna feleségétől, lányától
• Hazudtak körülötte
• Geraszim jókedvű, mosolygós, gondoskodó vele; nem tettette, hogy nincs baj
• Nem küzd életéért, meghal, hogy ne szenvedjenek mások. Arca megtisztul, nyugalom és béke árasztja el
• Tolsztoj szerint, ahogy romlik a test, úgy épül a lélek

Csehov élete:

• 1860–1904 (44 év)
• Taganrogban született
• Orvosi egyetemre járt
• Felesége --> Olga Knyipper (színésznő)
• Drámaíró --> drámaiatlan dráma (Sirály, Három nővér)

A csinovnyik halála (1883)Novella

• Cserjakov csinovnyik
• Rátüsszentett a felettesére
• Bűntudata van, hogy kellemetlenséget okozott egy nála magasabb rangú embernek
• Emiatt folyamatosan bocsánatot kér, 5-ször is
• Eleinte elnéző az államtanácsos
• A végén mérges rá: „Takarodjék előlem!”
• Belehal félelmébe, amiért egy magasabb rangú személynek kellemetlenséget okozott
• Egyenruhában hal meg --> nem ember volt, hivatalnok