Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten
JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9
RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/
- 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
- 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét
Realizmus
- század
- Stílusirányzat
- Romantikával párhuzamosan jelentkezik
- Átfogó képet akar adni a társadalomról
- Hibák és ellentmondások
- Tipizál
- Uralkodó műfajok: regény, novella
- Szereplők lelki világának bemutatására is törekszik
- A francia (Flaubert: Bovaryné, Balzac: Goriot apó, Stendhal) és orosz (Gogol, Tolsztoj, Csehov, Dosztojevszkij) realizmus jelentős
Stendhal élete:
- Henri Beyle
- 1783–1842 (59 év)
- Grenoble-ban született
- Anyját gyerekként elvesztette, anyai nagyapja nevelte fel
- Napóleon háborújában részt vett, élelmeztetés volt a feladata
Vörös és fekete (1830):
- Karrierregény --> alacsony társadalmi rétegből jövő főhősnek lehetősége van karriert elérni, akár erkölcsei feladásával
- Realista regény --> egy megtörtént bűnügyi esetet ír tovább az író; a mesélő részletesen írja le az eseményeket
- Romantikus jegyek --> a főszereplő lázadó / szenvedélyek, társadalomkritika / vég előre vetítése: a templomban a víz vérnek látszik
- Központi kérdés --> képmutatás
- A cím --> vörös: szerelem; katonai pálya / fekete: halál, papi pálya
Julien Sorell jellemzése
- Ambíciózus
- Saját érzéseit, törekvéseit elemzi (önreflektív)
- Apja, testvérei utálják őt, mert csak olvas, nem dolgozik a faüzemben
- Sértődékeny, elővigyázatos
- Szerepeket vesz magára à Napóleon (hódító, katonaság) / Don Juan (nőket hódító (de Rénalné, Mathilde, Elisa) / Tartuffe (jófiú, de rosszabbat játszik) / álltatott papi szerep / Rousseau (magával foglalkozik, érzékeny) / Jágó (intrikus, bajkeverő)
- A tárgyaláson bevallja bűnét; magára haragítja az esküdteket, mert társadalomkritikát mond (bűne, hogy paraszt létére „társaságba” merészelt tolakodni); inkább meghalna, ezért vállalja a konfliktust
- Belátja, hogy felvett szerepeinél fontosabb az önbecsülése
Mathilde és de Rénalné összehasonlítása
Mathilde
Gőgös, mikor Julien szerelmet vall neki Gúnyos, mikor Cresance udvarol neki Féltékeny / büszke / arisztokrata Szerepeket akar felvenni |
de Rénalné
Tiszta, őszinte, félénk, ártatlan Ravasz, okos Áldozatkész Szenvedélyes szerelmes Vallási bigottság lelkiismeret furdalása miatt Nagyon szereti a gyerekeit |
A mű cselekménye
- Verriéres
Julien Sorell, a verriéres-i ács fia (≈Jézus), szegény, egyszerű parasztok között nőtt föl, így kevés reménye van a felemelkedésre. A jó eszű, tehetséges és karrierre vágyó fiatalember a város polgármesterénél, de Renalnál vállal állást - gyermekei nevelője lesz. A polgármester saját előkelőségét akarja fitogtatni, mikor nevelőt fogad házába, ám állandóan attól retteg, hogy Valenod, a szegényház igazgatója elcsábítja tőle Julient. Ezért egyre előzékenyebbé válik, a mélyről jött fiatalemberrel szemben. Ezt használja ki Julien, amikor viszonyt létesít de Renal feleségével. Azonban Elisa, a féltékeny komorna mindenről beszámol Valenodnak, aki elkezd névtelen leveleket küldözgetni a polgármesternek, melyekben felesége szerelmi kapcsolatát leplezi le. De Renalné - hogy legalább saját becsületét mentse - végül hamisít egy névtelen szerelmes levelet, melyet Juliennek tulajdonít, s a felháborodottat játszva kéri férjétől a nevelő elbocsátását. Julien pártfogója, Chélan abbé a besanconi papi szemináriumba küldi tanulni.
- Besangon
Julien a papnövendékek kőzött is kiemelkedik intellektusával, s önállóan mer gondolkodni, ezért gőgösnek, hivalkodónak tartják. Pirard abbé megkedveli és pártfogásába veszi, őt azonban paptársai csakhamar kitúrják állásából. Az abbé barátja, de la Mole márki felajánlja Pirardnak, hogy legyen a titkára, ám Pirard megelégszik egy párizsi plébániával, s Julient ajánlja maga helyett. Julient távozása előtt még egy napra visszatér Verriéres-be, az éjszakát de Renalnéval tölti, majd elvágtat Párizs felé.
- Párizs
Julien Párizsi arisztokrata körökbe csöppen, s eleinte zavarban van a pompás környezetben. Hamar hozzászokik azonban ehhez a társasághoz is, s a márki is kitünteti nagyszerűen végzett munkájáért. Megnyeri a márki lánya barátságát, s hamarosan szerelmét is. A romantikus szerelemre vágyó Mathilde-ot viszont férjhez akarják kényszeríteni, családja egy gazdag, unalmas márkit szemelt ki számára. A lány a fiatal titkárt csak szeretőként kezeli: Julien többször fölmászik szobájába, de míg a lány forró karjai várják éjjelente, másnap rendszeresen gőgös vele, sértegeti. Julien ezért egy marsallnénak kezd udvarolni, hogy féltékennyé tegye Mathilde-ot, s ez meg is hozza a várt eredményt: Mathilde megírja apjának az igazat, tudniillik azt, hogy nem megy férjhez, mert Julient szereti és terhes. A márki kezdetben őrjöng, majd birtokokat adományoz Juliennek, illetve huszárhadnaggyá nevezteti ki. Ekkor de Renalné - gyóntató papja gonosz tanácsára - levelet küld a márkinak, melyben megírja: Julien csak a karrierje érdekében csábítja el a nőket, s nem más, mint egy feltörekvő szerencselovag.
- Verriéres
Julien ezredénél tudja meg a hírt, Verriéres-be utazik, s a templomban kétszer rálő de Renalnére. Julien közönyössé válik, a tárgyaláson nem magát védi, hanem a társadalmat vádolja. Julien tette miatt börtönbe kerül, ahol végre felhagy a képmutatással, nagyravágyással. Renalné elszökik otthonról és naponta látogatja. A börtönben újra fellángol köztük a szenvedély. Julien rádöbben, hogy szerelmes volt. Julient a halál közelében érzett szerelem kárpótolja üres elvesztett életéért. Julient kivégzik, Mathilde maga temeti el Julien fejét. Renalné három nappal Julien kivégzése után gyermekeit átölelve meghalt (belehalt szerelmi bánatba).
Fő mondanivaló: a társadalom hazug erkölcseinek leleplezése.
Az orosz realizmus
Oroszországban feudális viszonyok
- gazdasági elmaradás
- cári önkényuralom, bürokratizmus
- vidéki lét sivársága
- elnyomott kisemberek nyomorúsága
- szegény ember a főhős
- sivár, cél nélküli élet teszi tönkre a hivatalnokokat
- azt mutatja be, hogyan nem szabad élni
- felesleges ember (Anyegin is ilyen volt)
- képtelen a boldogságra, cél nélküli
- Gogol: A köpönyeg (kis ember nyomorúsága) / Tolsztoj: Ivan Iljics halála (sivár, egyhangú, hivatalnoki lét) / Csehov: A csinovnyik halála
Gogol élete:
- 1809–1852 (43 év)
- Ukrajnában született
- Történelem tanár akart lenni, de hivatalnok lett / Barátja: Puskin segít neki, végül tanít történelmet
Gogol – A köpönyeg (1842)
Akakij Akakijevics
- Hivatalnok, sivár, egyhangú, gépszerű élet
- Másol, aztán nehezebb munkát kap, nem tudja megcsinálni
- Nem tud összefüggően beszélni (hebeg-habog)
- Elszakad a köpönyege, ezért újat csináltat a szabónál, többször is elmegy hozzá (spórol rá)
- Megkedvelik, aztán hazafele megverik,az új kabátot ellopják
- Elmegy, feljelentést tesz, nem foglalkoznak vele
- Meghal láz és bánat miatt
- Szelleme visszajár kísérteni
- Ellopkodja a köpönyegeket
- Végül a főnöke köpönyegét is ellopja
- Kicsinyes életcél (varratni egy köpönyeget)
- Groteszk --> egyszerre félelmetes vagy sajnálatot keltő, de nevetséges is
- Társadalmi viszonyok eltúlzása: Akakij Akakijevics és a tekintélyes úr alakja
- Tekintélyes személy megkérdőjelezi a hivatalnokot, ezzel az életét, és ebbe belehal Akakij Akakijevics
- Szörnyű bürokratikus rendszer
- Szánalomra méltó személy, sajnálja őt az író
Lev Tolsztoj élete:
- 1828–1910 (82 év)
- Jasznaja Poljanában született grófi családban
- Jogot tanult
- 1851: hadsereg --> krími háború
- 1862: megházasodik --> 15 gyereke lett
- 1881: Moszkva --> iskolát alapít parasztgyerekeknek
- Tolsztojizmus = Erkölcsfilozófia --> erőszakmentesség / öntökéletesítés / természet közeliség
Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886)
- Főhős egy hivatalnok
- Téma --> a halálhoz való viszony: Hogyan éljünk, hogy életünk vége felé megnyugvást érezzünk?
- 12 fejezet --> fejezet: temetés / 2-3. fejezet: Ivan Iljics élete a balesetig / 4-12. fejezet: a betegség lefolyása részletezve
- In medias res kezdés: hogyan vélekednek róla (a temetésén)?
- Nem érdekli senkit
- Létra motívum -->amikor karrierjében feljebb lépne a ranglétrán, otthon leesik a létráról otthona berendezése közben
- Hisz a gyógyulásban, az orvosok érzéketlensége zavarja
- Önámítás, hogy nem nagy a probléma
- Belenéz a tükörbe, máshogy néz ki, tudja, közeleg a halál
- Szűkülő élettér --> először még járkál a lakásban, majd csak a szobában, aztán fel se kel
- Felidézi a szép gyermekkort
- Testi fájdalom mellett megvilágosodás: értelmetlen, hazug, üres élet
- Felteszi a kérdést: úgy élt-e, ahogy kellett? (Nem)
- 3 napos vívódás, halála előtt jön rá, hogy kellett volna élnie
- Önzetlenül kellett volna élni
- Zsák-fény metafora --> úgy érzi, egy zsákba tuszkolják be, de nem fér bele
- Részvétet és ápolást várna feleségétől, lányától
- Hazudtak körülötte
- Geraszim jókedvű, mosolygós, gondoskodó vele; nem tettette, hogy nincs baj
- Nem küzd életéért, meghal, hogy ne szenvedjenek mások. Arca megtisztul, nyugalom és béke árasztja el
- Tolsztoj szerint, ahogy romlik a test, úgy épül a lélek
Csehov élete:
- 1860–1904 (44 év)
- Taganrogban született
- Orvosi egyetemre járt
- Felesége --> Olga Knyipper (színésznő)
- Drámaíró --> drámaiatlan dráma (Sirály, Három nővér)
A csinovnyik halála (1883)Novella
- Cserjakov csinovnyik
- Rátüsszentett a felettesére
- Bűntudata van, hogy kellemetlenséget okozott egy nála magasabb rangú embernek
- Emiatt folyamatosan bocsánatot kér, 5-ször is
- Eleinte elnéző az államtanácsos
- A végén mérges rá: „Takarodjék előlem!”
- Belehal félelmébe, amiért egy magasabb rangú személynek kellemetlenséget okozott
- Egyenruhában hal meg --> nem ember volt, hivatalnok