Vörösmarty Mihály romantikus világszemlélete és képalkotása

Facebook Pinterest Tetszik

2020. március 25. - Studium Projekt

Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten

1800–1855 (55 év)
Kápolnásnyéken született középnemesi családban
Katolikus neveltetés, apja korán meghalt
Jogi egyetemen tanult
Tanító a Perczel-családban
Perczel Etelkába szerelmes lesz
1825: Zalán futása --> áttörés
Atheneum című lap szerkesztője (Petőfi első verse itt jelenik meg)
A maga korában a legtekintélyesebb költő
Fordított is
Barátja: Bajza József, rokonával, Csajághy Laurával (17) összeházasodik 1843-ban
Gyerekei keresztapja: Deák Ferenc

Vörösmarty romantikus világszemlélete és képalkotása:

A romantika

Szózat (1836)

Közösségi óda
14 versszak
Nem fohászkodik Istenhez (mint a Himnusz), csak erkölcsi magatartásra szólít
Megszólítással kezd, majd tételmondat --> retorikai eszközök
Keretes szerkezet
Hazafias beszédmód
Kétféle jövőkép: pozitív, negatív
Magyar történelem („Itt küzdtenek honért a hős / Árpádnak hadai”)
Múlt, jelen, jövő egybeforr --> nemzeti sorsként nyer értelmet
A mű első fele: múltat idéző és a jelen állapotot összegző nemzetlét
A mű második fele: a jövő alternatív lehetőségei
„Kér éltet vagy halált!”
Belső viszály („Oly sok viszály után, / Megfogyva bár…”)
Romantikus kulcsszavak: ész, erő, szent akarat, szív, vér
Romantikus képek: a szenvedélyes hazaszeretet, a túlzások, a valóságtól való elszakadás (jövő kép), a régmúlt dicsősége
Kibontakozás reménye
Anafora: „Az nem lehet, hogy…” --> érzelmi indíttatás, nyomatékosítás
Hisz a jobb korban
Vagy: teljes körű pusztulás
Haza = bölcső, sír

A Guttenberg-albumba (1839)

Epigramma
Romantikára jellemző látomásosság
Egy nagy mondat
Majd, ha…, az lesz diadal, akkor ad a világ, ha…
Prófétáló beszédhelyzet
Megjelenik a felvilágosodás gondolkodásmódja --> változás békés úton lesz
Nem emberi cselekvés által, hanem egyszerűen bekövetkeznek bizonyos események („szűnnek, nem terme, javul, terjed”)
Romantikus jelleg --> nem a felvilágosodás a kizárólagos eszköz, hanem az érzelmek fűtötte tenni akarás is hozhat megújulást („áldozni tudó szív nemesíti az észt”)

Gondolatok a könyvtárban (1844)

A magyar romantika irodalmának csúcsteljesítménye
Óda --> fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangú költemény
Önmegszólítás (?)
Monológ a társadalomról gondolkodva
Társadalmi igazságtalanság: milliók nyomorban, ezreknek üdv
Kérdés: van-e szükség a könyvekre?
Ment-e a világ elébb általuk? Válasz az, hogy ment, hogy a világ még borzasztóbb legyen
Hiszen sok papír bűnökről, gonosztevőkről, véres lázadókról, hamis bírákról, zsarnokokról, nyomorról szól
„A jók a rossz miatt elhamvadjanak? Oh, nem!”
Mi dolgunk a világon? Fáradozni, küzdeni, kivinni a nemzetet a süllyedésből
Ez az értelmiség feladata
Bizakodik, optimista

Ábránd (1843)

Szerelmes vers feleségéhez, Csajághy Laurához
Felesége 20 évvel fiatalabb nála
Nem boldog a házasságuk
Ábrándozik Laura szerelméről
Feltételes mód
Romantikus, mert szenvedélyes szerelmet akar, elrugaszkodik a valóságtól
„Meghalnék minden év telén”
Romantikus ellentét: Fa lennék bérc tetején,” (magasság), „Lennék bérc-nyomta kő” (mélység)

A vén cigány (1854)

Rapszódia --> Szenvedélyesség, érzelmi áradás, látomások igék, főnevek, melléknevek kötőszó nélküli halmozása, a szóismétlés, kérdés, felkiáltás, fokozás
A vén cigány = az idős költő
Önmegszólítás
Buzdítja magát versírásra („Húzd rá cigány”)
4 soros refrén
Halálfélelem --> „Húzd, ki tudja, meddig húzhatod”
Bibliai tragédiák: Káin és Ábel, Noé és az özönvíz
vsz.: érzelmek fokozása, szenvedélyesség
vsz.: egyéni és nemzeti tragédiát vázol
Bízik a jobb világban („Lesz még egyszer ünnep a világon”)
Romantikus képek --> elfojtott sóhajtás, üvöltés, sírás, zokogás, hulló angyal, tört szív, őrült lélek, vert hadak, vakmerő remények

Szólj hozzá!