Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten
JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9
RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/
- 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
- 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét
Juhász Gyula élete:
- 1883–1937 (54 év)
- Szegeden született
- Vácon papnak készült
- 1 év után otthagyta
- 1902: Pesti egyetem: magyar-latin szak
- Barátai: Babits, Kosztolányi
- Tanár (1921-ig): Máramarossziget, Léva, Nagyvárad --> 3 évig, itt ismeri meg Sárvári Annát, akivel csak plátói szerelmi viszonya van
- József Attila mentora, ajánlót írt 1. verseskötetéhez
- A Nyugat 1. nemzedékéhez tartozik
- Nem volt felesége, gyereke
- 3-szor kapott Baumgarten-díjat
- Sok öngyilkossági kísérlet, túladagolásban halt meg
- Impresszionista költő
Tóth Árpád élete:
- 1886–1928 (42 év)
- Aradon született
- Debrecenben nőtt fel
- Kedvenc költője: Csokonai
- Pesti egyetem: magyar-német szak, nem fejezi be
- Újságíró, költő, műfordító (pl. Baudelaire: A Romlás virágai)
- A Nyugat 1. nemzedékéhez tartozik
- 4 verseskötet (Hajnali szerenád, Lomha gályán, Az öröm illan, Lélektől lélekig)
- Egyetlen szerelme: Lichtmann Anna
- Mecénása: Hatvany Lajos
- 1928: Tüdőbetegség
- Impresszionista költő
Juhász Gyula költészete:
- Jellemző rá a mélabú, búskomorság, reményvesztettség
- Oka: soha be nem teljesedő szerelme Sárvári Anna színésznővel
- 30 szerelmes vers (Anna örök, Milyen volt…, Szerelem?)
- Tájverseiben a lírai én összekapcsolódik a tájjal
- A magyar irodalom „szonett királya” --> művei ¼ része szonett
- Hatnak rá képzőművészek is (pl. Gulácsy Lajos)
Szerelmes vers: Anna örök (1926)
- Halványodik a szerelmi emlék (a felejtés természete)
- Ellentét: „de mégis / Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt”
- Vagyis az emlék jelentősége nem csökkent
- Szerelmi csalódása mély nyomokat hagyott benne
- „És minden…” --> Anafora
- Kötőszóhalmozás (Poliszinteton)
- Ismétlés, fokozás
- „élsz és uralkodol” – Anna örökkévalóságát hirdeti
- Rímtelen vers
Tájvers: Tiszai csönd (1910)
- Elégia
- Téma: a költő a mozdulatlan tájon mutatja be keresztül saját eseménytelen, céltalan életét
- Tehát a lényeg: a költő tájhoz való viszonya
- Impresszionista hangulatlíra
- Pillanatnyi lelkiállapotot tükröz
- Megszemélyesítés: „ballag a hold”
- Metafora: est --> pók
- Alliteráció: „hallgatják halkan a harmónikát”
- Színek: ezüstösek a tiszai hajók
- Hajó toposz: „Ma kikötöttünk itthon” (Ady, Berzsenyi)
- Szerkezet: 1-4. vsz.: Táj / 5-6. vsz.: Lírai én
- A táj: tiszai est, kikötő, csend van
- Lírai én: magányos; párhuzamot von maga és a mozdulatlan hajók között
- Bántja, hogy kimarad a nyüzsgő pesti életből
- Páros rímek
Gulácsy Lajosnak (1922)
- Barátja volt Juhásznak
- Festőművész
- Több közös élményük volt (pl. Gauguin bp.-i kiállítása)
- Hasonló világlátás, alkotásmód --> elutasítják a sivár életet, vágyakoznak a boldog világ után
- Nakonxipán --> álomvilág (Gulácsy egyik festménye)
- Gulácsy az I. vh. hatására idegösszeroppanást kapott
- Ezért elmegyógyintézetbe került („Elér-e hangom agyadhoz, melyben nincs már többé értelem?”)
- Gulácsy --> „Giotto jó utóda”
- Mély szeretet és tisztelet övezi a verset
- vsz.: ironikus társadalomkritika
Tóth Árpád költészete:
- Témája sokszor: magány, elszigeteltség, csüggedés
- Panaszos lemondás jellemzi
- Meghatározó impresszionizmus
- Szinesztéziák, hasonlatok, jelzők, pillanatnyi benyomások tarkítják műveit
- Hangulatlíra
- Fájdalmas érzések, szomorúság
Esti sugárkoszorú (1923)
- Szerelmes vers feleségéhez
- Alkonyodik a parkban
- Sugárkoszorú mint glória
- Kicsit ijesztő hangulat
- Vallomás: „És jó volt élni”
- Ünnepélyes zárlat: „Mennyire szeretlek!”
Körúti hajnal (1923)
- Tájleíró vers
- Impresszionista hangulatvers: a hajnal hangulata
- A nagyvárosi hajnal „születésének” pillanatai: a derengés szürkesége, a fény felragyogásának ámulatba ejtő varázslata, az induló nappal kiábrándító valósága
- A fény kelti életre a színeket: „lila dalra fakad egy nyakkendő” --> szinesztézia (egyszerre érzés)
- A hanghatások a látványt erősítik: a hajnali fény ragyogása csöndes, a „józan robot” hangja a gyársziréna, a villamos „jajdulása”
Elégia egy rekettyebokorhoz (1917)
- Háború elleni tiltakozóvers
- Békés természeti képből jut el a háborúig
- A természet harmóniája megszűnik
- Ember-természet különbsége (2. és 3. vsz.)
- Emberi nyomor --> „őrült utakon őrlődő és koncolódó roncs”