Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten
JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9
RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/
- 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
- 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét
Homérosz élete:
- e. 8. században élt
- Szülővárosa: Szmirna (?)
- Görög költő
- Vak volt (?)
Eposz
- Az epika műnemébe tartozó műfaj. Kötött verses formájú. Egy egész nép sorsát érintő eseményt ír le. Főhőse mindig kivételes képességű ember, akit természetfölötti erők is támogatnak harcában.
Eposzi kellékek
- fohász vagy segélykérés (invokáció)
- témamegjelölés (propozíció)
- in medias res – kezdet (a dolgok közepébe vágva)
- seregszemle (enumeráció)
- részletezett csatajelenetek
- állandó jelzők (bagolyszemű Pallasz, leleményes Odüsszeusz)
- epizódok
- isteni beavatkozás (deus ex machina)
- epikus hasonlatok
- időmértékes verselés (hexameter, 6 versláb)
Homéroszi kérdés
- Nem valószínű, hogy a két eposz szerzője ugyanaz a személy, mert a két mű szerkezete, embereszménye, világképe közti különbségekből arra lehet következtetni, hogy a művek keletkezési ideje között legalább 100 év telt el, tehát a szerző nem lehet azonos.
Iliász
- Ilion = Trója
- Téma: a trójai háború (Szép Heléna visszaszerzéséért; valójában: achájok zsákmányszerző háborúja)
- Hőse: Akhilleusz --> sebezhetetlen, kiváló harcos, bátor, legfontosabb számára az életben: hírnév, sértődékeny, büszke; jó barátja: Patroklosz
- Krüszeisz helyett Briszéisz lesz Agamemnón rabnője, akit Akhilleusztól vesz el
- Akhilleusz nem megy harcolni, helyette Patroklosz megy Akhilleusz fegyverzetében
- Hektor trójai királyfi megöli Patrokloszt
- Akhilleusz ezért megöli Hektort
- Priamosz király (Hektor apja) könyörög Akhilleusznak, hogy hadd temethesse el fiát
- megengedi
Világkép
- A Homérosz-kori nemesség ideálja a harci erényekben, katonai nagyságban testesül meg. A hírnévvel és megbecsüléssel rendelkező embereknek példaként kellett szolgálniuk. A többségi és az egyéni céloknak, érdekeknek összhangban kellett lenniük.
Emberideál
- Akhilleusz a Homérosz-kori nemesség harci erényekben, katonai nagyságban megnyilvánuló ideálját megtestesítő hős. Akhilleusz sorsának kimenetele kettős: hírnévvel teli rövid élet vagy hosszú dicstelen élet. A hírnévért való küzdelme azonban nincs mindig összhangban a görög sereg érdekeivel. A szeretet rabnő elkobzása miatti fájdalma a közösség érdekivel szembeforduló dühöt szül. Elfordul a többségtől, ezáltal megbontva az érdekek egyensúlyát. A hosszú élet árán választott hírnév önző érdeket szolgál ki, nem erkölcsi példa többé. Az Iliász világképe túl lép a gyilkos nagyságban megtestesülő emberideálon, a megbékélést csak a legnagyobb ellenség apjának könyörgése teljesíti be. Ez az Akhilleusz már azoknak a költőknek az ideálja, akikben ellentétes érzelmeket ébreszt a vitézi kiválóság, és az erkölcsileg kicsinyes élettartam. Akhilleusz a halhatatlan dicsőséget választotta, a hosszú, békés, de névtelen sors, élet helyett.
Az istenek szerepe
- A tényleges csatát az istenek vívják, a végkimenetel is az ő kezükben. Két szinten értelmezhető az isteni beavatkozás: az Olümposzon és a trójai harctéren. Zeusz kegyeiért való küzdelemben, közvetlen beavatkozásban nyilvánul meg. Nem csak a cselekmény előre vitelében játszanak fontos szerepet az istenek, hanem a világkép formálásában. Kapcsolataik, vitáik, céljaik párhuzamban állnak a földiekkel. Halhatatlanságukkal pedig az emberi értékrend kontrasztját jelentik. Ebben az összehasonlításban derül ki, hogy minden szenvedés, de egyben minden érték értelmét a halál biztos tudata adja, és ezért, a vég nélküli isteni sorban nem csak a kínok, de az értékek is felbomlanak.
Odüsszeia
- Trója ostroma után hazatérő görög hős kalandjait mutatja be
- Főhős: Odüsszeusz
- Ez a mű világképe más --> másfajta értékek jelennek meg
- Nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak
- Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le a hazatérése előtt álló akadályokat
- A cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában --> Télemakhosz (fia) elindul megkeresni az apját, Odüsszeuszt; Pénelopét (feleségét) 108 kérő ostromolja, mondván a férje már halott; --> Odüsszeusz utazása (utazás toposz)
- 1-4. ének: bemutatja Ithakat (Penelopé és Telemakhosz bemutatása)
- 5-7. ének: Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él --> szerelmi fogságban tartja (7 évig)
- Pallasz Athéné közbenjárására Zeusz megparancsolja, hogy Odüsszeusz hazatérhet
- tutajt épít, viharba kerül
- Ezután a phaiákok szigetére kerül, ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja --> megint a hazatérés mellett dönt
- 9-12. ének: elmeséli a phaiákoknak kalandjait --> 10 kaland
- Pl. a küklopsz megvakítása; sziréneknek való ellenállás (kikötözte magát); Szkülla és Kharübdisz szörnyekkel találkozik
- 13-24. ének: a mű második része --> Odüsszeusz hazatér, íjverseny a 108 kérőnek, eleinte nem fedi fel kilétét, leszámol a kérőkkel; egyesül a család --> nincs tragikum
Világkép
- Az Iliászban megfogalmazott értékek sokat vesztettek jelentőségükből. A megkérdőjelezett eszmék nem lehetnek a kialakulóban lévő polisz-polgárság és az új hajós-kereskedő réteg világképének biztos alapjai, új ideálokra van szükség. Ezeknek az értékeknek a képviselője Odüsszeusz.
Emberideál
- A halál utáni, dicsősséggel szerzett halhatatlanság helyett az élet legfőbb érték. Az emberideál: az életet ésszel és értelemmel megélő bölcsutazó. A leleményesség, a világlátottság, az igazságosság, a nem vakmerő, nem megfontolt cselekedetek az új hőseszményt a közösségért is felelős emberré teszik. Az Akhilleusz-féle hősök közvetve küzdöttek a társadalomért. Odüsszeusz viszont nem csupán saját hírnevének egy-egy ragyogó sugarát engedi át a közösségnek, hanem közvetlenül küzd a társak életének megmentéséért.
Az istenek szerepe
- Az Iliász hősei az istenek „játékszerei”, ezzel szemben az Odüsszeiában a hősök nem csak előre elrendelés szerint vállalhatják sorsukat, hanem alakíthatják is azt. A külső körülményeket itt is az istenek uralják, a lényegi különbség abban rejlik, hogy hősöknek elsősorban nem ellenségeiket, hanem saját gyarlóságukat kell legyőzni. Odüsszeusz felül tudott emelkedni balgaságán, nem követet el ostoba vétkeket, ellenállt a mohóságnak, kiérdemelte az istenek segítségét. Az Odüsszeiában nincs közvetlen beavatkozás, az istenek legfeljebb álruhában jelennek meg a haladók között. Az Olümposzi világ ábrázolásának legfőbb célja a világkép teljesebb bemutatása.
Hasonlóságok és különbségek a két eposzban
- Mindkettő tudatosan szerkesztett --> egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből, ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket
- Az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia nagyjából békés
- Az Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít
- Az Iliász központi témája a harag és az indulat, az Odüsszeiáé pedig az ész és az emberi találékonyság
- Más az emberideál --> más korszakra utal, emiatt valószínű, hogy a két mű két különböző szerzőtől származik
- Az Iliász lineáris szerkesztésű nagyjából, az Odüsszeia lazább, több szálon fut a cselekmény
- Más a nyelvjárás a két műben
- Eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik