Vezéregyéniség: Kazinczy Ferenc
Kora: 1790–1819
Viták: jottista vs. ipszilonista --> alapelv: szóelemzés – kiejtés (adja – aggya)
Ortológusok vs. neológusok --> hagyományőrzők – nyelvújítók
Kazinczy: 1813 – Tövisek és virágok; ortol.: Mondolat; Kölcsey és Szemere: 1815 - Felelet a Mondolatra; Kazinczy: 1819 - Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél
- Bessenyei György – Magyarság (1772): „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem.”
- 1832: az első helyesírási szabályzat
- 1844: államnyelv lett a magyar
- kb. 10 ezer új szó született
- nem épült be: pl. hangbetűzet (kotta)
Szóalkotási módszerek:
- Régi magyar szavakat újra használunk (hős)
- Nyelvjárásokból átemelve köznyelvbe (kandalló)
- Idegen nyelvből tükörfordítás (matéria – anyag)
- Szóösszetétel (szemüveg)
- Szóképzés (bölcs – bölcsész)
- Szóösszerántás (csőr – cső orr)
- Szóelvonás (kapa – kapál)