Töri esszéíró felkészítő közép és emelt szinten

JELENTKEZZ ITT: https://forms.gle/Re6jLPrJkbQ7DpMp9

RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/674125713790679/

• 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni
• 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét

Katona József élete:

• 1791–1830 (39 év)
• Kecskeméten született
• Szegeden járt a piarista gimnáziumba 2 évet
• Budán jogot tanult
• Beleszeretett Déryné Széppataki Rózába à plátói szerelem
• Kecskemét főügyésze lett
• Beszélt latinul, németül, franciául, olaszul és angolul
• Szívrohamban halt meg

Más művei:

• A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között
• István, a magyarok első királya
• Mi az oka, hogy Mo.-n a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (à színház hiánya, cenzúra)

Bánk bán:

Keletkezése

• 1814: Erdélyi Múzeum (újság) felhívása hazafias témáról
• Katona elküldi, nem figyelnek rá
• 1820: kinyomtatták
• 1833: Kassán adják elő először:
• március 15.: siker --> előadják a Nemzeti Színházban (Gertrudis: Laborfalvi Róza)
• 1861: Erkel Ferenc operát ír belőle

 Szereplők

Háttér

• 1213-as források szerint: András feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét
• Kitalált szereplők: Tiborc, Bíberach, Izidóra (különféle társadalmi rétegeket képviselnek: jobbágyság, bizalmasok, cselszövők

Konfliktusrendszer

• Már az expozícióban megjelennek a tragédia legfontosabb szereplői és kirajzolódnak a lehetséges konfliktusok (Ottó - Biberach, Ottó - Melinda, Ottó-Gertrudis, magyarok - merániaiak)
• Joggal nevezik konfliktusos drámának, hiszen kisebb és nagyobb konfliktusok rendszerén keresztül bomlik ki előttünk a cselekmény, a konfliktusok kimenetele adja meg a dráma irányvonalát
• Ottó-Biberach: abból adódik, hogy Biberach mindenkinek hazudik, ő a fő cselszövő, és a végén felbőszíti Ottót, aki megöli, Ottó lelkén már szárad egy gyilkosság, Merániában valakit megöltek és ezzel zsarolja meg Biberach Ottót
• Ottó-Gertrudis: ez a legenyhébb, hiszen próbálja a királyné visszafogni és terelgeti féktelen természetű unokaöccsét, aki azt gondolja, hogy neki ebben az országban kiváltságai vannak
• Gertrudis-Melinda: két nő, két értékrend, két világ, magyar nő és merániai nő, becsület és becstelenség összecsapása, tisztességes és tisztességtelen, Melinda nyíltan lázad a királyné ellen, ez vezet ahhoz, hogy kimondatlanul is, de Gertrúd szabad kezet ad Melinda elcsábítására, hogy Bánk így elveszítse becsületét

• Bánk nem kerül közvetlen konfliktusba Ottóval és Biberach-kal, nincsenek nagy és hatalmas veszekedős jelenetek, hanem ez az egész a Gertrúd-Bánk konfliktusban teljesedik ki
• A legfőbb konfliktus Bánk és Gertrudis között alakul ki
• Mert Gertrúd szerepel a magánéleti szálban azzal, hogy bátorítja Ottót, és a közéleti szálban is, mert veszélyes az ország boldogulására
• Bánk nem tudja, hogy Gertrudisnak milyen szerepe van a magánéleti szálban, Melinda elcsábításában, ő azt hiszi, hogy a királynénak szerepe volt
• Melinda és Bánk konfliktusa: legalapvetőbb gond, hogy nem hisz a feleségének, Melinda próbálja bizonygatni az ártatlanságát, de nem emlékszik, összefüggéstelen szavaiból lehetetlen az igazság kiderítése, dühében olyanokat mond Bánk, melyek Melinda teljes összeomlásához, megőrüléséhez vezetnek, Melinda csak elszenvedője a vele történt eseményeknek, próbálta megőrizni az ártatlanságát, tisztaságát, de cselszövés áldozata lett

• A két fő konfliktus, mindkettő egy nővel történő konfliktus, az egyik magánéleti, a másik közéleti
• Bánk belső konfliktusa: vívódik a férj és a bán, elsődleges feladata bánként, a király helyettesének az ország sorsának irányítása, jól látja a királyné hibáit, sokszor erősebb benne a törvény tisztelete a saját gyűlöleténél, egészen a végéig
• Melinda elcsábítása az utolsó csepp a pohárban, ekkor már nem tisztel sem istent, sem törvényt Bánk, felerősödik benne a sértett férj, és szörnyű tettéhez ez adja meg az utolsó lökést, mikor már a becsületében, férfiúi becsületében gyalázzák meg
• Király és Bánk: 5. szakaszban csúcsosodik ki, belép egy új konfliktus Endre és Bánk között, a sorsuk nagyon hasonló, hiszen Endre is elveszítette a feleségét. Próbálja megőrizni méltóságát, tisztségét, jó uralkodónak maradni, Bánk is erre törekszik, becsületes férfiként bevallja a helyzetét ebben a helyzetben. A király igazából az igazságos uralkodó fényében tündököl, Petúrt megbünteti, Bánkot viszont nem, Bánk valódi büntetése, hogy ezzel a tragédiával, veszteséggel tovább kell élnie, nincs valódi összecsapás kettejük között.

Szerkezeti felépítése

• A tragédia egy előversengésből (expozíció) és öt szakaszból (felvonás) áll, tehát klasszikus felépítésű dráma. Ugyanakkor a mű konfliktusrendszere, dramaturgiai sajátosságai nem mindenben felelnek meg a klasszikus sémának.

Alapszituáció:

• Az ország királya, Endre elutazott, ezalatt a helyettese Bánk bán felügyeli az országot.
• Országjáró körútra indul, ahol látja, hogy mennyire szenved a magyar nép.
• Eközben az udvarban Gertrudis királyné fényűző életet él, s a békétlenek ezt megelégelve összeesküvést szerveznek Petúr bán vezetésével.
• A cselekmény végig két szálon fut: van egy magánéleti és egy közéleti szála, vagy az egyik vagy a másik az erősebb, vagy a kettő összefonódik
• Ha a két szál összefonódik, akkor valami tragikus és sorsfordító történik a műben

Bonyodalom:

• Bánk váratlan hazaérkezése
• Petúrék összeesküvést szerveznek a királyné ellen, a jelszó Bánk feleségének neve: Melinda – ekkor összefonódik a közéleti és a magánéleti szál
• A legalapvetőbb konfliktus Bánk jellemében megy végbe, mert nem tudja elkülöníteni a pozícióját, a munkáját a magánéletétől, és ez lesz a fő konfliktus, ami az ő belsőjében megy végbe

Kibontakozás:

• 2. Szakasz
• Bánk megpróbálja lecsillapítani a békétleneket, érveket sorakoztat fel: rend, törvényesség
• Neki kell biztosítani a rendet, de magánemberként mivel látta a nyomort az országban velük ért egyet, de a beosztása most felülemelkedik a magánéleten
• Most erősebb a közéleti szál a műben
• Ő is gyűlöli Gertrúdot, látja, hogy nyomorog a nép, de a béke megteremtése a feladata, ezt kell tennie
• Az idegenekkel szembeni ellenérzést fogalmazza meg Bánk
• Ebben a szakaszban Tiborc ismét megjelenik, és a lesújtott férfit újólag – de egy újabb nézőpontból – társadalmi funkciójára figyelmezteti. Tiborc panasza kulcsfontosságú jelenete a drámának. Ismét felerősödik a közéleti szál
• Tiborc lírai monológja újra előhívja Bánkból a bánt
• Először nem akar foglalkozni Tiborccal Bánk
• Megjelenik itt a magánéleti szál is, mikor nyilvánvalóvá válik, hogy miért Melinda a jelszó: Petúr felhívja Bánk figyelmét, hogy figyeljen oda, mert Ottó szemet vetett Melindára, és ettől kezdve nem tud ugyanúgy viszonyulni a családjához, feleségéhez, elkezd kémkedni utána

Tetőpont:

• Negyedik szakasz utolsó jelenete
• Bánk és Gertrúd összecsapása, majd a királyné meggyilkolása
• Megint összefonódik a két szál, ismét sorsfordító esemény
• Érezzük a gyilkosságban az ország és a saját, magánéleti fájdalmát is
• Mint bán is elégedetlen, és úgyis, mint férj, mint kihasznált, átvert és megcsalt férj

Megoldás:

• 5. Szakasz
• Bánk tettének következményeit mutatja be
• Megérkezik a király, királyné felravatalozása
• Bánk bevallja a tettét, Tiborc pedig megjelenik a halott Melindával
• Halott királyné, halott feleség, magánéleti és közéleti szál ismét találkozik, mindenét elveszítette, ami számára szent volt és fontos, elveszítette a feleségét, a pozícióját, a király szeretetét, tiszteletét és bizalmát
• Ez a főhős teljes összeomlásához vezette, ez a tragédia igazi tragikuma
• Nem bánja meg Bánk a tettét, a tettének jogosságát az utolsó pillanatig vallja, hiszen a kiváltó okok nem semmisülnek meg